Keréknyom a Facebook-on is!

Ezúton is szeretnék biztatni mindenkit a blog idén indult Facebook oldalának követésére!

Hogy ez miért jó?

Nem lehet (és egyébként nem is kell) mindenről cikket írni. Vagy azért, mert nincs idő rá, vagy pedig azért, mert a téma magában még nem elegendő arra, hogy egy igazán tartalmas bejegyzés szülessen belőle. Ugyanakkor rengeteg autó, kép, videó, esemény, hír van, melyről mindenképpen érdemes megemlékezni legalább egy poszt erejéig - többek között emiatt született a Keréknyom Facebook oldala.

A márciusban megrendezett első Totalcar Parkoló Parádéról, valamint az Autók és kávé rendezvényről is egyaránt találtok albumot az említett közösségi oldalon. Egy kis ízelítő: 

 Továbbá ilyen, s ehhez hasonló (természetesen saját) képekkel találkozhattok még...

Tehát mindent összefoglalva: Még több fotó, még több infó, még több érdekesség, még több benzingőz, még több penge gépezet! A blogolás pedig természetesen nem áll le, hiszen a Facebook nem helyettesít, hanem kiegészít. Kövessetek itt is, ott is!

Volkswagen Golf I Cabrio

Sok autót volt már szerencsém bemutatni a blogon. Akadt köztük régi, új, ritka, lapos, kupé, kabrió, fastback... Egy dolog közös bennük: mindegyik penge a maga módján. Ahogy a cikknek a főszereplője is! Nem muszáj ennek a címnek a birtoklásához Porschénak, Ferrarinak, drágának, bivalyerősnek lenni. Lehet úgy is pengének lenni, ahogy azt teszi egy Bogár, vagy úgy, ahogy a képen szereplő Volkswagen Golf I Cabrio.

A Golfok népszerűsége még ma is töretlen. A típus kedveltségét mutatja, hogy 2012-ben a legyártott példányok száma átlépte a 29 milliót (!), és az aktuális, 7. generáció elnyerte a 2013-as "Car of the Year" díjat. A régebbi modellek köré egész nagy kultusz alakult ki. Kedvelem ezeket az autókat, az első széria (amit egyébként Afrikában egészen 2009-ig gyártottak) különösen tetszik.

Mindig kíváncsi voltam, hogy milyen egy jó karban tartott I-es Golf. Lehet az porig ültetett, rat, vagy gyári. A lényeg, hogy ízléses legyen. Októberben eljött az alkalom, volt szerencsém kipróbálni egy szép példányt, ráadásul a nyitott változatból. Az autó kiváló állapotnak örvend, csupán 1-2 apró módosítás lett rajta eszközölve. Nekem kifejezetten tetszik. Ritka a bukókeretes kabrió, jellemző vonása volt egészen a 4. szériáig a típusnak. Ez is jól áll neki, abszolút beleillik az összképbe. Számomra külön öröm, hogy benzines példánnyal hozott össze a sors, egy 1.8 literessel. Ettől ugyan nem egy rakéta, de egyáltalán nem megy rosszul. A hangja is egész jó, kicsit meg is lepődtem!

A fotózás helyszínére való út során volt alkalmam hátul is utazni. Kényelmes volt, tökéletesen elfértem (igaz, nem vagyok nagydarab ember). Tehát habár nincs négy méter az I-es, itt igazi hátsó ülőhelyekről beszélhetünk. Nem úgy, mint néhány hasonló korú kétajtós esetében. Igaz ez nem annyira meglepő, hiszen az alap koncepció nem egy kamu négyüléses volt, hanem egy kisebb méretű családi autó. Vezetni is jó volt a kis kabriót. A szervo rásegítés hiánya egyáltalán nem zavaró, nem hiányzik a kormányzásból. Mondanom sem kell, hogy elektronikai herkentyűktől mentes az autó. Szeretem az ilyen klasszikus dolgokat. 

A nap végére teljesen pozitív képet hagyott bennem. Azt kell mondanom, hogy nagyon tetszett! Jókat lehetne vele kocsikázni lenyitott tetővel, napsütésben és melegben. Megvan benne a buli, a Balaton-part, a szabadság, szóval az érzés. Mondhatni laza. Csajozni sem utolsó, ha éppen azt szeretne vele az ember. Teljesen igaz rá az állítás, miszerint öreg autó nem vén autó. És abszolút megfizethető. A sima változatokra ez főként igaz. A kínálat alján vannak lepusztult, elhanyagolt, ízléstelenül tuningolt, átalakítgatott darabok (ahogy ez sok más típusnál is természetesen), de kicsit jobban, viszont még mindig nem vészesen a pénztárcába nyúlva ki lehet fogni klassz példányokat - a határ persze itt is a csillagos ég: gyönyörűen felújított, piros színű, bézs belterű, ízlésesen ültetett, BBS felnis I-est lehet kapni közel egymillióért is. A jó kabriókért szintén mélyebbre kell ásni a zsebben, de két-három százassal millió alatt szintén ki lehet fogni alkalomadtán ehhez hasonló Golfokat. Tehát egy abszolút elérhető hobbiautó, csak ajánlani tudom! Nem meglepően sokkal nagyobb a kínálat a következő generációból, így ha valaki arra vágyna, vagy nem találna magának megfelelő első szériásat, jóval több autó közül csemegézhet.

A Népliget szolgáltatta a kiváló hátteret a fotózáshoz. Szerettem volna őszies hangulatú képeket készíteni idén egy autóról, Balázsnak hála erre és e kiváló gépezet kipróbálására is volt lehetőségem, amit ezúton is nagyon köszönök!

 

Még több kép!

Best of Oldtimer Show Syma - 2013

A 2013-as ősz sem maradhatott el Oldtimer Show nélkül a Syma csarnokban. A borsos árakat az előző évről megtartották, 4000 forint volt a felnőtt jegy. Eredetileg el sem akartam menni ennyiért, de miután megtudtam, hogy többek között Lotus Esprit V8, Aston Martin DB7 Vantage Volante és amerikai kiadású Ferrari Testarossa is szerepel a felhozatalban, megváltozott a döntésem. Azért ezeket csak meg kéne nézni... - gondoltam. Egyszerűen mindig akad 1-1 kedvenc kiállítva, amiért hajlandó vagyok kifizetni a magas összeget a belépőért. Tavaly a Countach, most pedig ők. Aki teljes képet szeretne kapni az eseményről, az sajnos csalódni fog. Ahogy 2012-ben, idén is azok az autók szerepelnek a cikkben, amik a legjobban megfogtak. No, akkor lássuk a válogatást!

A terembe belépbe az oldtimer kiállítások egyik kötelező típusa fogadta a közönséget: Jaguar E-type, a megunhatatlan, örök klasszikus. Egyből kettő. Egyszerűen gyönyörűek. Különösen jól mutattak így együtt, abszolút helyük van a best of-ban. Egyébként mellettük volt még egy szintén meseszép, bordó XK120 is, sajnos ő már nem fért bele a képbe. Az erős angol kezdés után jöhetett a szintén kötelezőnek mondható szoci szekció. Volgát, Ladát, Wartburgot, Skodát egyaránt rengeteget láthattunk már az előző kiállításokon (vagy az  utcán), így róluk most nem ejtenék több szót egy Skoda 130RS replika kivételével (habár volt rajta kívül még néhány kívánatos autó a részlegen).

Ez bizony bitang jól néz ki. Ha replika, ha nem, kéne! A "rally" csoportnál két Porsche is helyet foglalt: egy első és egy G-szériás modell.

Ha már kigyönyörködtük magunkat a 911-esben, érdemes egy pillantást vetni a kép jobb felső sarkában álló 130RS hátuljára is.

VW T2, ez nagyon tetszett. Szívesen elmennék kempingezni egyszer egy ilyennel, feelinges lehet.

Az USA felhozatal egyik legérdekesebb példánya számomra ez a Chevrolet El Camino SS volt. Jól áll neki a két színű fényezés.

Nagy amerikai autó rajongó vagyok, de ez a Dodge talán már nekem is egy kicsit sok. Voltak érdekességek az 50-es években, az biztos!

Szebbnél szebb BMW-k szerepeltek a rendezvényen.

3000 CS (Bertone)

1802 Touring

3000 CSA

Egy barátom bajor remekműve is része volt a show-nak: M 635 CSi.

Egy másik angol szépség: Jaguar XJS V12

A best of-ból ez a Gulf színekben tündöklő Triumph sem maradhat ki.

Az olaszok egyik jeles képviselője: Maserati Merak.

Ezek után pedig következett a 30 év alatti autók szekciója. Idén is látható volt számos youngtimer, vagy még fiatalabb autó a csarnokban. A kiállított Porschék mellett egyértelműen ők vitték a pálmát.

Ferrari Testarossa. Az autó egyik különlegessége a pirosra fényezett légbeömlő nyílás a rács mögött (nagyobb méretben megtekinve kivehető).

Remélem mindenki emlékszik az USA-lökhárítós képválogatásra (aki nem látta, az kattintson ide). A képen is látható, a Testarossáknál egész diszkréten sikerült megoldani a "hátsó toldatot". A Ferrari mögött egy általam igen kedvelt, "örök kedvenc" kategóriába tartozó autó állt, név szerint egy Aston Martin DB7 Vantage Volante. Vantage: tehát ez már a V12-es motorral szerelt, frissített változat. Klasszikus, már most.

Az Aston Martin mellett pedig ott állt a várva várt V8-as, utolsó szériás Lotus Esprit is. Kiskorom óta nagyon szeretem a típust. Nagy öröm volt a Garay Center garázsában található sárga után most egy kéket is látni! Amit az autóról tudni kell: 3500 cm3, V8 biturbo, 355 lóerő, 4,6 másodperces 100-as sprint. Mindez egy 5 sebességes, manuális váltóval és 1380 kilós öntömeggel kombinálva. Hmm...

Most pedig következzen a másik kedvenc részem a kiállításról, a Porsche részleg. Ugyanis a rally-s 911-esek mellett a terem másik végében még 4 német remekművet lehetett megtekinteni:

Egy fekete 911 SC-t.

Egy 911 SC Targát.

Bitang jól nézett ki. Targa kivitel fehér alapszínnel, fekete bukókerettel, fekete felnikkel és szintén feketére fényezett szellőzőrácsokkal a Turbo spoileren - összességében ez egy ütős kombináció!

Egy 928-ast.

Imádom az ilyen kockás üléshuzatot. Éljenek a 80-as évek!

És végül, de nem utolsó sorban egy 924-est.

Mint megtudtam, a Turbo változatokról ismert beömlő a motorháztetőn választható opció volt a "mezei" 924-eseknél is.

 

Őket szerettem volna kiemelni a kiállításról, de persze mellettük a régi Opeleken keresztül az 1967-es Ford Mustang Coupe-n és a Mercedes-Benz 190SL-en át az utolsó szériás Toyota Supráig még rengeteg különleges autóban gyönyörködhettek a nézők.

A patkány bogár - Volkswagen Kaffer 1966

Gyomaendrőd egy Békés megyei városka. Több dologról ismerheti az ember. A Körös partról, a gyógyfürdőről, vagy épp az évente megrendezett Nemzetközi VW Bogár találkozóról. A helyi lakosok között így népszerű egyaránt a horgászat, a fürdőzés, és nem idegen nekik a 4 hengeres boxer sem. Egyik ottani barátom ez utóbbi mellett tette le a voksát, két éve beújított egy '66-os Kafer-t.

Az autót mindössze 70-ezer forintért sikerült beszerezni, adtak hozzá egy extra motort és még pár alkatrészt. Nem volt túl rózsás állapotban a gép, a forgalmi is lejárt rég... Szóval a kis Bogarat gatyába kellett rázni, de egy újdonsült autószerelőnek ez nem jelenthetett problémát, Ádám új életet lehelt a Volkswagen-be.

Ilyen volt...

Aztán eltelt két év, és jó pár centi. A kis Bogárból egy igazi állat lett, vagyis egy patkány. A Beetle műszakilag ugyan rendbe lett hozva, de kívülről maradt a bemattult, itt-ott kopott narancs fényezés, a rozsdafoltok a króm részeken. Viszont porig lett ültetve az autó (3,3 centi az úttól, az nem semmi!), egy jó kis Rat style gép lett faragva a már-már pusztulásra ítélt Volkswagen-ből. És ez jól is van így, nem kell mindent visszaállítani a gyári állapotba. 21,5 millió Bogár gördült le a futószalagról 1938 és 2003 között, maradt belőle elég, kell ilyen is. De még mennyire, hogy kell!

... és ilyen lett.

Ha már úgy alakult, hogy le kellett mennünk vidékre, gondoltam le kéne megint fotózni a már átalakított autót. A véletlen úgy hozta ki, hogy egy nap híján pont 2 évvel azelőtt, ugyanott fotóztam a kocsit először.

Új kipufogókat is kapott a Bogár, jól mutatnak, illenek az összképbe.

Egy öreg autó mindig okozhat meglepetéseket. Ez alól eme példány sem kivétel. Egy téli napon úgy döntött a motor, hogy kigyullad. Az égés nyomai most is láthatóak, oda lett a kockás versenyzászló mintázat is. Nagy kár érte, mert nagyon jól nézett ki!

Air cooled.

 Égési sérülés a motorháztetőn. Pedomaci befigyel.

Megharapta a ló!

 A gátas fotózás után még kivitettem magam a srácokkal az állomásra. Illetve kivittem magam. Jó kis élmény volt vezetni, a Bogarazás is egy életérzés. A "Hadd lássam, hogy indítod be!" mondat rögtön értelmét nyerte, mikor beülve elfordítottam a slusszkulcsot. Nem történt semmi. Hát, ennyire béna csak nem lehetek. Aztán kicsit jobban szemügyre véve a dolgot rögtön kiderült a turpisság. A képen látható.

Miután sikeresen felhördült mögöttünk a boxer, két gázfröccsöt követően (csak az élvezkedés kedvéért) indultam is. A váltó kicsit az általam megszokottnál nagyobb úton járt, és az úttest minden egyes hibáját a hátsónkban éreztük, kőkeményen büntetett minket a Beetle, mikor sikerült elcsípni 1-1 kisebb huplit vagy kátyút. Ez így nem hangzik túl vonzónak, de őszintén? Nagyon élveztem! Egy élmény volt menni a kis patkánnyal, úgy jó, ahogy van.

Füzestuning autókiállítás, Rat kategória - I. hely.

 

Élmény volt ez a Bogarazás, köszönet Ádámnak a lehetőségért, és sok sikert a szeptemberi műszakihoz!