Osztrák spotting: International Sports Car Club Meeting Rust + Bécs

Egy augusztusi szombat hajnalban felkerekedtünk, hogy meglátogassuk a Fertő tó osztrák oldalán található Rust városkáját. Az indok ezúttal az International Sports Car Club által szervezett 4 napos találkozó volt.

Mi a rendezvény 3. napjára mentünk, így már volt némi kép a felhozatallal kapcsolatban. Lexus LFA, Lamborghini LM002, Ferrarik, GT Porschék stb... Szóval bizakodva indultunk reggel Ausztria felé. A békéscsabai kollégák hajnalok hajnalán, 4 órakor vágtak neki az autózásnak, minket 7-kor felvéve Budán. Korán kellett odaérnünk, ugyanis aznapra a Slovakia ring volt a menü, mármint a klubosok számára, így még az indulásuk előtt kellett, hogy megérkezzünk és elkapjuk a tó mellett pihenő penge verdák csapatát.

Átlépve a határt, letérve az autópályáról festői táj tárult elénk. Dombok, lankák, szőlősök, és mindezt átszeli a tükörsima aszfalt, mely időnként mesebeli falvakon, településeken vezet át... Nem véletlen szervezték errefelé azt a találkozót. Pár perccel háromnegyed 10 után értük el a város határát, a fotógépek 9 óra 40 perckor sültek el először. Mi volt az első fogás? Nem más, mint a Rambo Lambo (valahogy megértem, miért lett ez a beceneve), azaz egy LM002-es:

A szépséget és az értelmet ne keressük benne, helyette van brutalitás dögivel! 5167 köbcentis V12-esét a Countach-tól örökölte az első terepjáró (és az első összkerekes) Lamborghini. Az erő kell is, a közel 4,8 méter hosszú monstrum abszolút a nehézsúlyban játszik, 2700 kilót nyom.

Első fogásunk után folytattuk utunkat keresve a szuperautók szálláshelyét. Néhány perc elteltével már a bőség zavarával közdöttünk, no meg az idő hiányával. Nem sokkal több, mint negyed óránk volt megörökíteni a szebbnél szebb autókat.

9:53-kor készült az első kép erről a bordó 612-esről (ilyen szép Scagliettit még sosem láttam).

Ez a 650 lóerősre tuningolt 911 (997) GT2-es volt a legkeményebb Porsche. A mezőnyből ugyan akadna ellenfele, de nem sok, az is biztos!

 Ferrari 458 Italia - jól áll neki a fekete tető.

 A nap meglepetései, rájuk nem számítottunk. McLaren 650 S-t azelőtt még egyikünk sem látott. A típus mondhatni a P1 orrát örökölte, egyértelműen a csúcsmodellre hajazó első dizájnt kapott. Nekem nem különösebben tetszik, még szokni kell. Hátulról maradt az MP4 kialakítás, egyfajta vegyes felvágott összképet adva a gépnek. Tetszik, vagy sem, nagyon komoly fogás, az biztos! 

 A '60-as évek Amerikájának egyetlen képviselője volt ez az 1966-os Mustang Convertible.

 A főfogás, amit a legjobban vártunk: Lexus LFA. Zseniális a japánok 500 darabra limitált csodafegyvere, lenyűgözött minket! Lengyelországból származott a képen szereplő autó.

Mint ahogyan az később látható lesz, hátulról teljesen át lett alakítva a Lambo, egy az egyben LP560-4, abból is a frissített változat. Nagyon vártuk már a vele való találkozást is, így kicsit csalódtunk, mikor az elejét megpillantva kiderült, hogy csak egy sima Gallardoról van szó. Innen nézve elég furcsa.

 Matt-fekete Maserati Spyder kék tetővel (a háttérben pedig egy Ferrari California). Kár a fóliáért, nem illik az autó világához, filozófiájához.

Sötétkékben az első 991, amit láttam, nagyon jól állt neki! Elegáns összeállítás a króm ablakkerettel. Az utolsó kép 10:13-kor született erről a gyönyörű  Jag-ről, de ekkor már minden pályázó elhagyta a helyet.

Miután kiürült Rust, mi is mentünk tovább jó spotterhez híven Bécsbe, hisz ha már a határ túloldalán vagyunk és még korán is van, naná, hogy elugrunk vadászni egy kicsit a szomszéd fővárosba. Egyébként is, késő délutánra tervbe volt az út ismét a tóhoz, hogy a szlovákoktól visszatérő klubosokat még tudjuk fotózni, míg engedik a fények, addig pedig el kellett valahol ütni az időt. A városhoz közeledve elkapott minket az idei nyárra szinte végig jellemző monszun időjárás, nem úsztuk meg szárazon a kirándulást. Sajna az eső kicsit elriasztotta (érthetően) a komolyabb gépeket attól, hogy megmutassák magukat az utcán, de így is sikerült pár klassz autót fogni.

  Ha esik, ha szakad, egy-egy komolyabb négykerekű mindig akad az osztrák fővárosban, ahogyan azt a képen szereplő 360 Modena is bizonyítja.

 Piros 996 Carrera 4S piros felnikkel - szokatlan, de egyáltalán nem olyan rossz összeállítás.

A fekete tőlünk nyugatra is nagy divat még mindig. Nagyon várok már egy szép, színes 991 Turbo/S-t, tavaly december óta csak feketékhez, egy ezüsthöz és sok fehérhez volt szerencsém. No, nem mintha ezekben a színekben ne lenne komoly.

 Egy nagyon-nagyon vagány BMW! Imádom a típust. Állva most csodálhattam meg először Z1-est, de menet közben se volt még sokhoz szerencsém, talán háromhoz. Az ugye mindenkinek megvan, hogy az ajtók a küszöbbe süllyedve tűnnek el nyitáskor? 

 Reméltük, hogy hozzá is lesz szerencsénk. Az esős idő miatt ugyan kevésbé voltunk bizakodóak, de egy garázsban végül megtaláltuk a várt 458 Specialét! A színkombináció ízlés kérdése, nekem nem tetszik, de vitathatatlanul különleges, nagyon örülök neki, hogy le sikerült fotózni.

 Egy magyar, kék Continental GT is feltűnt a színen.

Ismét egy matt-fekete autó, ezúttal egy 996 Turbo. Igen, sajnos tényleg ráállt az oszlopra, reméljük egy minimális rendszámtábla nyomorgatással megússza.

Most pedig vissza Rustba! Kicsivel 6 óra előtt érkeztünk meg másodszorra vadászatunk fő helyszínére. Egyből az ezüst 12C Spiderrel kezdtünk, mely a városka egy terén várta a magyar fotós különítményt. Az eső a Bécsben töltött utolsó negyed órában elállt, de természetesen a Fertő tóhoz tartva utolértük a felhőt, így folytathattuk az ázós fotózást. Napközben rögtönöztem egy kiváló megoldást: esernyőm szárát a dzsekim egyik zsebébe tettem, erre jól ráhúztam a cipzárt, hogy ne mozogjon, az ernyő tetejét pedig fejemen támasztottam. Ez működött annyira, hogy lassan sétálva, illetve leguggolva, felállva ne mozogjon az adaptáció, ezzel elősegítve a két kézzel való fotózást. Ajánlom mindenkinek a technikát (bár azért a gép sem úszta meg víz nélkül teljesen, ahogy mi sem)! Bár ha így folytatja az idő, az ultimate spotter megoldás valószínűleg a vízhatlan gép és a kopoltyú növesztése lesz. 

 Ferrari trió az esőben: 360 Modena - California - F430 Spider

 A brutális LM002 is visszatért késő délutánra.

 996 Turbo-t sem láttam még ilyen színben, nagyon ízléses volt! 

 És ezért néztük be az előző napi képeken a Gallardot. Innen teljesen meggyőző:

 Nem is gondolná az ember, milyen jól mutatnak a DBS felnik a V8-ason!

 Porsche 996 GT3 MkI - a második GT Porsche a napról.

 Természetesen nem maradhat el kép a GT2-es elejéről sem:

 Közben begurult egy C5-ös Corvette is.

 A nap utolsó képe ez a tükröződős fotó lett:

A rossz idő ellenére nagyon elégedettek lehetünk a túra eredményével, sok-sok szép képpel és komoly fogással tértünk haza. Két fájó pont azonban akadt: lemaradtunk egy menet közben látott új, fehér Aston Martin Vanquish-ről, sajnos nem sikerült megtalálnunk Bécsben. A másik autó egy ezüst Lamborghini Diablo VT volt, mely a rendezvény harmadik napjára már nem maradt sajnos. A sok egyéb autó azonban kárpótolt minket,  nyugodt szívvel kijelenthetem a többiek nevében is, hogy abszolút megérte! 

Az ismeretlen ismerős: Porsche 968 CS

Volt már cikk a blogon a 4 hengeres, orrmotoros Porsche család 2 tagjáról is, a 924-ről és a 944-ről. A híres, vagy a fakezű, igénytelen "szerelőkről" és kontár munkáikról akár hírhedtnek is nevezhető páros családjában azonban van még egy, kissé elfeledett tag. Szóljon hát róla a következő bejegyzés:

Míg fénykorában volt, hogy egy évben több, mint 20.000 darab 944 talált gazdára, a '80-as évek végére, még inkább a '90-es évek elejére lecsökkent a kereslet az aktuális belépőmodell iránt (hisz 1988-ban befejeződött a 924 forgalmazása), s ezt már az idő közben jött modellfrissítés sem tudta kompenzálni. Így lassan megérett az ugyan kisebb-nagyobb módosításokon átesett, de már 11 éve gyártásban lévő '44-es cseréje. 1992-re vonta ki a Porsche a forgalomból a típust. Helyére érkezett egy ismeretlen, de valahonnan mégis ismerős, új, ugyanakkor egyes részleteiben régi dolog, mely az évek során szinte eltűnt az utakról, s kissé elveszett az éterben. Sokan talán nem is ismerik. Ez volt a 968.

A karosszérián láthatunk eddig ismeretlen és más Porsche modelleken lévő megoldásokhoz hasonló dizájnelemeket egyaránt, illetve számos, elődökről származó stílusjegyet is. A bemutatást kezdjük a hátsó lámpákkal. A forma már kevésbé szögletes, a szélek lekerekítettek, elsőre hasonló formaterv sem ugrik be az autók világából (akinek igen, mindenképpen említse üzenetben/kommentben). A lámpák fölötti rész, s a hátsó ablak már jóval ismerősebb, ahogy a spoiler is, mely az utolsó 944-eseken már megjelent.

Elölről eltűntek a klasszikus bukólámpák, és nem árulok el nagy titkot azzal az információval, hogy az új kialakítást a 928-as ihlette, bár annál egy fokkal már modernebbnek hat a 968. A rendszám felett és alatt lévő légbeömlő nyílások a 944-re emlékeztetnek, míg a motorháztető és a lökhárító "összehangolt", egybefüggő illesztései (melyeket az egy évvel később debütáló 993 is örökölt) kicsit a 959-est idézik, bár ott a lámpák alatt elhúzódó vonal a kanyarulatnál derékszöget zár be. Apropó, 911: habár az orr még mindig elég lapos, megfigyelhetünk a lámpák mögött egy-egy elhúzódó, enyhe ívet, mely a kerek lámpákkal a hathengeres, farmotoros modellek bevett, "klasszikus" formavilágát hozza be a képbe. Szóval van itt minden, mi annak idején az új modellt ismerőssé tehette a közönség számára.

Habár az erős rokoni szálak felől eddig sem merült fel sok kétség, oldalnézetben az övvonal feletti rész vizsgálatakor véglegesen egyértelművé válik, hogy ez a modell is a 924-es leszármazottja.

Az ajtót kinyitva a frissített 944-esek belterével találkozunk.

Az a kormány, azért az ott van a szeren!

És akkor ejtsünk néhány szót a fotózás konkrét alanyáról! Esetünkben ráadásul egy ClubSport-ról beszélünk, mely a típus fapadosabb, keményebb, pályára termett változatát jelenti. A motor ugyanúgy 3 literes, 240 lóerős (illetve a konkrét gépnél 250), mint az alap kivitelben. A futómű gyárilag ültetett, sokkal feszesebb, keményebb. A 968-as 1370 kiló, míg a CS modellek ennél 50-el könnyebbek. A kisebb súly megmutatkozik a puritán kialakításban: se hátsó ülések, se prémium hifi, se elektromos ablakemelők (bár ebben az pont volt), se klíma. Érdekesség, hogy ezek a sportosabb verziók olcsóbbak is voltak. Egyébként ugyanez igaz volt a 964 RS esetében is, míg ma csillagászati áraikkal a legdrágább és legkeresettebb változatok közé tartoznak. Ma már más a tendencia, az egyszerűsített, kihegyezett változatoknál rendszerint komoly felárral kell számolnunk.  Az egyébként az autó színére fényezett hátlapú ülések egyenesen a Carrera RS-ből származnak (melyről nem is olyan rég volt már szó a blogon). Kényelmesek, ugyanakkor tartanak is rendesen! Nem könnyű belőlük kikászálódni. Igazából már a beülés is élmény, ha nem figyel az ember. Nem számítottam ilyen kaliberű ülésekre, ezért a megszokott úton-módon próbáltam meg beszállni az autóba - hibásan. Először csak az tűnt fel, hogy valami beleállt a hátsómba - az oldaltámasz. Mikor pedig hátrébb csúsztam, belezuhantam egy mély üregbe.

Aztán következett az utazás! Eddigi orrmotoros Porsche tapasztalataim alapján biztos voltam benne, hogy ez is frankó lesz. A kérdés már csak az volt, hogy mennyire? Vagy ahogy inkább a kocsiban fogalmazódott meg bennem, hogy ennyire?!

A 924-es egy nem túl erős, de klassz kis szerkezet, élmény vezetni. Hobbi autónak, első Porschénak, oldtimernek egyaránt szuper. A 944 már komolyabb dolog, egy kiváló sportautó. Kedvünkre válogathatunk a különféle változatok között, a választék széles, 163 és 250 lóerő között bárki kedvére csemegézhet. Megvan benne az a plusz minden tekintetben, ami a '24-esből hiányzik. És akkor bumm, ott a 968! Zseniális! Azt nem mondom, hogy száguldottunk vele (hisz a városban egyébként sem lehet), de azok a gyorsítások, tempós kanyarváltások... És pörög, és húz, és betapad, és kőkemény, mert ez CS. A tulajdonos elmondása alapján korai gazdái pályázni használták - valahogy megértem, miért. A ClubSport futóműve sem a körútra lett tervezve. Azt nem mondanám, hogy minden kátyúnál büntet, de semmiképp sem városba való, és akkor még nem beszéltünk a hazai útviszonyokról... Pályára viszont annál inkább!  Az 1320 kiló már alapból nem hangzik rosszul, hisz nem sok. Ehhez jön jelen esetben a 250 lóerő, és az 50-50 %-os súlyeloszlás, a végeredmény parádés. Az autóból kiszálva nem az volt bennem, hogy hú, ez klassz volt, hanem az, hogy basszus, ez nagyon komoly! Ilyen az, amikor egy technikát hosszú ideig finomítanak, reszelgetnek. Nem mellékesen, a sok hasonlóság ellenére a 968 70 %-ban új alkatrészekre épült.

Nem túl gyakori zöldben! A ClubSport hivatalosan csak Speed Yellow, Guards Red, Grand Prix White, Maritime Blue & Black árnyalatokban volt kapható. Ezzel a színnel csak néhány CS készült. És abból a néhányból egy itthon van, ki gondolná?

Az autó 1995-ben került be Magyarországra Svájcból egy ugyanilyen géppel együtt. Nem feltétlenül jó jel ez a korai behozatal, hisz az elődöknél láttuk, hogy az esetek többségében, amint bekerül az országba az addig jobb esetben megbecsült Porsche, aláírja a halálos ítéletét. Szerencsére ez egyre kevésbé van így, de az elmúlt években sajnos ez volt a tendencia, nézzük csak meg az aktuális választékot. Ijesztő, miket kínálnak egyesek eladásra... A 968 szerencsére már kevésbé vett részt ebben a kókány hullámban. Ez talán a ritkaságának is köszönhető. Talán elődei kisebb presztízse, talán az ára miatt kiváló, ízig-vérig a márkához méltó menettulajdonságai ellenére csupán 12776 darab készült belőle (ebből 1923 CS). Mindössze 3 évig volt a piacon, 1995-ben végleg leállították Stuttgartban az orrmotoros projektet. De térjünk vissza történetünkhöz! Telt-múlt az idő, s a két kis békából csak a jelen példány maradt meg. Testvérét sajnálatos módon összetörték. Aztán következett a gondatlan gazdák című fejezet... Jelenlegi tulajdonosa 8 éve vásárolta meg az autót, melynek állapota koránt sem volt túl bizalomgerjesztő első látásra. A fényezést a nap erősen kifakította, a kilincsek pedig érthetetlen mód pirosak voltak.  Rengeteg egyéb hiba, hiányosság is felmerül, ráadásul még egy lízingcég is lefoglalta a Porschét.  Azonban a szakértői győzködésnek, a ritka színnek, a CS felszereltségnek és a megfelelő kapcsolatoknak hála megmenekült főszereplőnk, s új életet kezdhetett immáron egy gondos, szerető gazdánál. Egy alapos rendberakást és újrafényezést követően pedig azóta is él és virul!

Így nagyon-nagyon béka.

Zöld és Porsche, innentől kezdve már csak jó lehet. De, hogy ennyire jó, azt nem gondoltam volna! Egy újabb fantasztikus autót ismerhettem meg a Porsche 968 CS személyében. Egy élmény volt, nagy-nagy köszönet jár érte a tulajdonosnak!

És ezzel a cikkel teljessé vált az orrmotoros Porsche sor, mostantól mind a 4 típus egy-egy változatáról  találhattok bemutatót a blogon. Ha ez tetszett, olvassátok el a többit is!

- Porsche 924 LeMans Edition 1980

- A kedvenc orrmotorosom: Porsche 944 S

- Jól kezdődött az év: Porsche 928 S4

Porsche különlegességek, 2. rész

Télen Limitált Porsche különlegességek címen volt már szó pár igazán klassz, ritka Porschéról. Örömmel jelentem, hogy azóta gyarapodott a fotózott kuriózumok listája, így van szerencsém bemutatni ismét néhány nem mindennapi remeket.
Először ejtsünk néhány szót két Porsche Centrumban fényképezett, fehér szépségről.

Róluk:

A 964-esről először talán nem is gondolná az ember, hogy mennyire ínyenc falat. Pedig az, nagyon is! Elölről nézve akár egy mezei Carrera 2 is lehetne, ami tényleg nagyon rendben van. A megfelelő felnikkel és hasmagassággal a 964 nagyon-nagyon vagány tud lenni. Ez a gép pedig pont olyan. Tükrök rendben, felnik rendben, akár gyanakodhatna is az ember, hogy nem egy hétköznapi Carrera-ról van szó, ám egyik sem olyan részlet, amely ne jelenhetne meg a mezei változatokon is, hisz az újabb modellek már ezekkel a visszapillantókkal voltak szerelve (szemben a korai gépek G-szériáról örökölt szögletes tükreivel), ezek a felnik pedig feláras extraként biztosan rendelhetőek voltak, illetve utólag könnyen cserélhetőek.

Az autó belsejében lévő puritánságot, s a típusra jellemző egyedi sportüléseket megpillantva, majd pedig a hátsó részhez érve viszont egyértelművé válik, hogy mivel van dolgunk! Ott a Carrera RS felirat, s a Turbo modellekre is jellemző lökhárító.

Mindössze 2282 darab készült belőle, ha nem számítjuk az RS America és a 3.8 literes motorral szerelt változatokat, tehát nem túl gyakori verzióval van dolgunk. Az alap Carrera 2-höz képest 155 kilóval könnyebb (1220 kg), s 10 lóerővel erősebb (260 le). Egyébként készült RS Touring változat is, mely valamivel nehezebb, s rendelkezik néhány kényelmi extrával (mint például elektromos ablakemelő). A fentieket és az egyéb, sportos autózást előtérbe helyező technikai módosításokat együttvéve kijelenthetjük, hogy a 964 RS hűen követi a 911 Carrera RS 2.7 által képviselt filozófiát, előtérben a funkcionalitás - ez lejön az autó rendkívül egyszerű, letisztult belteréből is. És mi egy ilyen autónak a funkciója? Többek között az igen tempós haladás, mondjuk egy versenypályán. Vagy esetleg egy kis élményautózás a szerpentineken... Nem mintha a többi 911-es egyébként ne erre (is) lett volna tervezve, de a Porsche példáján is látjuk, a jót is lehet fokozni.

Restaurált, egyébként 71 ezer kilométert futott.

Természetesen az ára is megvan az élvezeteknek, amit az RS nyújt. 100.000 euró alatt felesleges is keresgélni, de a legszebb, keveset futott példányok valahol 150-200.000 euró körül mozognak, vagy akár felette.

A 964-es mellett álló 991-es sem valami hétköznapi kivitel, az ő személyében egy 911 Carrera S Martini Racing Edition-t tisztelhetünk. A széria olyannyira limitált, hogy mindössze 80 darab Martini 911-es fog készülni. Egyébként kizárólag fekete és fehér színekben lehet megrendelni a modellt. Hihetetlen, hogy két ilyen különlegességet sikerült egy helyen megörökíteni!

 Az egyedi megjelenésről a Martini Racing dekor elemek mellett az Aerokit Cup csomag is gondoskodik, mely módosított első lökhárítót, hátul pedig Duck tail alapú dupla spoilert tartalmaz. Belül szintén találkozhatunk Martinis elemekkel, még a küszöbökön is megvilágított 911 Carrera S - Martini Racing felirat látható. Szerintem egy ilyen múltidéző, részben a Porsche sikeres versenygépei előtt is tisztelgő kiadáshoz egy kicsivel növelt teljesítmény dukálna, de sajnos e tekintetben nem nyúltak a gyárban az autóhoz. Aki ezt hiányolja, annak ott a Powerkit opció, amely 30 lóerővel egészíti ki a már meglévő 400-at.

Sajna hátulról fotózni nem lehetett igazán jól, borzalmasak voltak a fények.

A Martini csík a spoileren végződik.

Most pedig lépjünk tovább a Pannónia ringre. Az ezt megelőző bejegyzésben található egy link, amely a blog Facebook oldalára vezet, a Modena Motorsport rendezvényének galériájába, ahol rengeteg Ferrarari-ról, egy Alfa 4C-ről és egy Corvette ZR1-ről is találnak képet az érdeklődők. Viszont Porschéról egyet sem... Pedig voltak szép darabok a ringen. Na, de most! Íme, a millió eurós trió (+ egy 997 GT2):

A rendezvényre megérkezve egyből körülnéztünk a parkolóban, ahol többek között a GT2-esre, s a mellette álló 962C KH és 956-os legendákra lettünk figyelmesek. Habár ezekben a típusokban már korántsem vagyok járatos, mindkettő gépsárkány lenyűgözött, különösen az utóbbi. Nem sűrűn látni ilyen gépeket együtt. Még múzeumban oké, de egy Ferrari rendezvényen?

A mai napig egy 956-os tartja a Nürburgring Nordschleifén a körrekordot, egészen hihetetlen. Ritkasága és több millió eurós értéke ellenére őt sem kímélték, hajtották a pályán - nagyon helyesen, néha meg kell járatni természetes élőhelyén, a versenypályán, elvégre erre lett létrehozva.

A Tic-Tac szponzorált autó szintén lenyűgöző, bár kevésbé tetszik, mint társa. Ő is hatalmas értéket képvisel. A parkolásnál segédkeztünk egy kicsit, így bekerültünk azon kevés emberek csoportjába Marci barátommal, akik már toltak 962-est. Egyébként eladó az autó, egy leendő vásárló is ott volt a helyszínen. Megkérdeztem az egyébként nagyon kedves tulajdonost, hogy mennyibe kerül, de ő csak nevetve annyit mondott, hogy nem szeretnénk tudni!

Számomra a legkülönlegesebb autó a kis kékség volt, a 904 Carrera GTS. Bár keveset tudtam róla, előzetesen már ismertem a típust. Sosem gondoltam volna, hogy Magyarországon fogok látni egyet belőle, nem hogy mozgásban! 116, más forrás szerint 114 darab készült a típusból. 2 literes, 4 hengeres boxer motorja 180 lóerővel mozgatja, mondhatni repíti az autót, hiszen csak 640 kiló a 904-es. A trióból ő a "legolcsóbb", azonban 1,2-1,5 millió euró körüli árával még ő is a Bugatti Veyron-ok szintjén mozog, ki gondolná?

1964-ből származik, így idén ünnepli 50. születésnapját. Kifejezetten jól áll neki a kék. Mikor a parkolóba érkeztünk, épp a versenypályán autóztak vele, így fogalmunk sem volt róla az első körbenézés után, hogy ő is a Pannónia ringen van. Az olasz paripákban gyönyörködtünk, mikor befordult a boxutcába. Mikor megláttam, egy pillanatra megállt bennem az ütő... Az egyik legnagyobb meglepetés volt számomra, amit autó okozott. Sok mindenre számítottam volna, de rá nem.

Ha valaki komolyan azt mondja, hogy júliusban 5 ilyen különlegességet fogok, ráadásul 2 nap eltéréssel, azt valószínűleg őrültnek tartom, de legalább nevetek rajta egy jót. Pedig semmi sem lehetetlen, ez ismét kiderült!

Pannónia Ring Modena Motorsport 2014.07.16.

Néhány napja pár kollégával ismét ellátogattunk a Pannónia ringre! Ezúttal az osztrák Modena Motorsport (Ferrari club) rendezvényét mentünk fotózni.

A módosított F355 GTS-t beleszámolva 6 utcai Ferrari (458 Speciale, 360 Spider x2, F430, 550 Maranello + a már említett F355), s a képen is látható Alfa Romeo 4C képviselte az olasz sportkocsikat az Ostffyasszonyfa mellett található versenypályán. Az eseményen rengeteg fénykép készül, az érdeklődők megtalálják a fotókat IDE kattintva a blog Facebook oldalán!